(Ne) írasson fel antibiotikumot az orvossal?

„Amikor a fiam kisgyermekként köhögött, lázas, taknyos volt, mindig adtam neki antibiotikumot. Ha kellett, évente többször is. Mindig tartottam otthon egy doboz antibiotikumot, és ha úgy láttam, hogy kezdődik a köhögés, már adagoltam is neki. Szegény unokámnak bezzeg hiába folyik az orra és köhög! – nem akar felírni az orvosa antibiotikumot, a menyem pedig nem kéri arra a gyermekorvost, hogy írjon fel…”

Amikor a XX. században az antibiotikumok az emberiség szolgálatába álltak, úgy tűnt, hogy sikerül felvenni a versenyt a baktériumokkal. Számos olyan betegség vált gyógyíthatóvá, amely korábban gyakran halálos kimenetelű volt. Az emberiség fellélegezhetett. A XX. század végére általánossá vált az, hogy az orvos a baktériumok okozta fertőzések kezelésére antibiotikumot rendel.

Sajnos, túlságosan is általánossá… és sok esetben indokolatlanul kerültek felírásra az antibiotikumok. Nem gondolva arra, hogy a gyakori antibiotikum-szedés a baktériumok „okosodásához”, ellenálló képességének fejlődéséhez vezet, és keveset tudva arról, hogy az antibiotikumok szedése hosszú távon milyen kockázatokkal járhat a beteg számára, az orvosok túl sok antibiotikumos receptet írtak fel.

Mindezt a baktériumok sem hagyták válasz nélkül: biológiai„manőverekkel”többé-kevésbé ellenállóvá tették magukat az antibiotikumokkal szemben. Ennek eredményeként ma már sok a rezisztens baktérium, amelyek nem reagálnak a gyógyszerekre. A kórházban kezelt betegek, a műtéten vagy transzplantáción átesettek számára ez hatalmas veszélyforrást jelent.

Napjainkra bebizonyosodott az is, hogy az antibiotikumok szedése nemcsak a szervezetben élő kórokozó baktériumokat pusztítja el, hanem az antibiotikum-kúrának – válogatás nélkül – áldozatul esnek a jótékony baktériumok is.

Antibiotikum-adagolást követően megcsappan a bélflórában, a hüvelyflórában és a szervezet legkülönfélébb részein a jótékony baktériumok száma, felborul a bakteriális flórák törékeny egyensúlya, aminek súlyos következményei lehetnek. Az antibiotikumok szedését követően rövid időn belül fellépő hasmenés, puffadás éppúgy a felborult bakteriális flóra rovására írható, mint a nőknél viszonylag gyakran kialakuló bakteriális vagy gombás hüvelyfertőzés.

Az antibiotikumok alkalmazására visszavezethetően hosszú távon nő a vesekövesség, az allergiás megbetegedések, az asztma, a gyulladásos bélbetegségek és az elhízás kockázata is – derül ki a legújabb vizsgálatokból.

Fotók: pixabay.com

Antibiotikumokra szükség van, de okosan kell bánni velük!
A rezisztens baktériumok legyőzéséhez csökkenteni kell(ene) az antibiotikum-használatot. Az orvosok ezt tudják, és ennek megfelelően minden esetben mérle-
gelnek, hogy szükség van-e antibiotikum adására.

Az antibiotikumok a baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgálnak, azok vírusok és gombák ellen hatástalanok. Ezt tudva fölösleges például az esetek döntő részében vírus okozta felső légúti megbetegedések (pl. nátha, influenza) esetén antibiotikum szedésére gondolni vagy arra kérni az orvost, hogy írjon fel antibiotikumot. Ártalmas gyakorlat lenne az, ha nagy valószínűséggel vírusos fertőzések esetén is antibiotikumhoz nyúlna az orvos.

Röviden összefoglalva: a bakteriális rezisztencia visszaszorítása és a beteg egészsége érdekében antibiotikumot csak orvosi utasításra és előírásszerűen szabad alkalmazni!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész

A cikk a Bébik, Kicsik és Nagyok magazinban jelent meg!

Rovat: Egészség - betegségKiemeltSzülés előtt, szülés után

Címkék: , , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!