Miért unják meg hamar a gyerekek a játékokat?

 A játék a kreativitás, az alkotó fantázia kialakulásához és gyakorlásához is nagyon fontos, szülőként azonban sokszor éppen ezek ellen dolgozunk –  még ha a legjobb szándékkal is tesszük.

Egy kisautó a nagyitól, mert ma benézett hozzánk. Egy építőjáték a nagynénitől, mert „ügyes voltál a doktor néninél”. Egy újabb darab a kedvenc mesefigurádból, mert annyira kérted (bár csak a főzés miatt ugrottunk be a boltba néhány apróságért). Most pedig jó lenne egy sárga autó, mert a Bencének is olyan van? Kacatok koraként is definiálják a napjainkban gyakori jelenséget: a gyerekszoba polcai roskadoznak, ám a gyerekek hamar ráunnak a játékokra, miközben a reklámokban máris felbukkan egy újabb – vélhetően tiszavirág életű – legújabb kedvenc. Folyamatosan selejtezünk, de játékból mintha mégis egyre több lenne, és a gyerekszoba mindig zsúfolásig tele. Hogyan változtassunk ezen?

A kevesebb több

A sok játék egyszerűen túlterheli a gyerek érzékelő képességét, a túl sok inger, választási lehetőség épp ellenkező hatást fejt ki, mint szeretnénk: a gyerekek nyűgössé, türelmetlenné, síróssá válhatnak, a rengeteg játék mellett is unatkoznak. A bőség zavarában nem tudják átadni magukat a felfedezés örömének, nem tudják kihasználni a játékokban rejlő lehetőségeket. Az elmélyülés, a játékba való belefeledkezés gyakran elmarad, a gyermek nem tudja mozgósítani saját belső világát, így a játékidő gyakran nem az elmélyült, önfeledt kikapcsolódás ideje lesz, hanem a játékgarmada frusztrált pakolgatásával telik.

Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint a mennyiség helyett inkább a minőséget érdemes előtérbe helyezni, ha játékvásárlás előtt állunk. Nem egyszerűen csak azért lesz minőségi, mert jól bírja a strapát, hanem azért, mert hosszú távon is játéklehetőséget biztosít a gyerek számára: nem válik unalmassá, mert jól variálható…

Szabad, kreatív játék

A mai játékokat gyakran annyira behatárolt felhasználási célra tervezik, hogy gyerek legyen a talpán, aki ettől az erős sugalmazástól el bír szakadni, és képes kreatív módon játszani az egyoldalúan használható eszközökkel. Nyilván a szülő így egyre több játékot fog megvásárolni, ha azt szeretné, hogy a gyerek változatosan tudjon játszani, ám ezzel visszaértünk a túl sok játék és túl sok inger problémájához.

Sokszor azonban a szülők maguk rontják le egy játék élvezeti értékét. Még ha van is egy jól variálható darab, gyakran még sincs a gyermeknek esélye szabadon alkotni. Konkrét példa, amikor azt látjuk, hogy az építőjátékból megépíthető formát – autót, repülőt, robotot – a gyerek az útmutató szerint összerakja, majd az alkotás a vitrinbe vagy a polcra kerül kiállításra, mondván a játék betöltötte funkcióját, nincs tovább dolgunk vele. Pedig lenne. Újat alkotni, az elemeket szétszedni és a gyerek fantáziájára bízva valami egészen mást építeni.

Mi legyen a játékokkal?

Ha úgy érezzük, hogy a gyerekszoba inkább játékbolthoz hasonlít, a kicsi a bőség zavarában nem tud mit kezdeni, akkor a legjobb választás, ha együtt leülünk és átválogatjuk a játékokat. Sokszor egy-egy játék több darabban, a szoba különböző pontjairól kerül elő, ami egészben újra érdekessé válik a számára. Találni fogunk olyan játékokat is, amelyekből már „kinőtt”, és azért hanyagolja őket. Ezeket tegyük külön kosárba, vagy – ha a gyermek érzelmileg nem kötődik hozzá – ajándékozzuk vagy adjuk el. Ha a pakolás végén még mindig túl sok a játék, akkor egy részét bedobozolhatjuk, majd bizonyos idő múlva újra elővehetjük. Így az újdonság varázsa miatt a régi játékok is jó szórakozást biztosítanak.

A játékmennyiség további túlzott mértékű növekedése ellen mindig beszéljük meg a rokonokkal, ismerősökkel is, hogy „csak úgy”, vagy ünnepekre milyen ajándékot kapjanak a gyerekek. Jó választás, ha van például egy építőjáték, játékvonatszett, játékkonyha, akkor ezekhez újabb kiegészítőt vásárolnak. Így nem valami teljesen – olykor bizony felesleges – darabbal nő a játékok száma, hanem a gyakran használt, kedvelt és a gyerekek figyelmét hosszabb időre is lekötő játékok lesznek még  variálhatóbbá ( például egy új kisvonattal, sorompóval, játékgyümölccsel, egyéb kiegészítővel).

A gyerekek gyakran azért unnak rá egy játékra, mert az nem az életkoruknak megfelelő. Az sem biztos, hogy az épp aktuális tévéreklámos játék a legjobb választás. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük ki a szaküzletekben hozzáértő eladó tanácsát!

[Forrás: Játékliget]

 

Rovat: KiemeltLélekbúvár

Címkék: , , , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!