A húsvét felszabadító ereje – Merjünk újra gyerekek lenni!

Ön tudta, miért indul el locsolni gyermekével húsvéthétfőn? Elárulom: a víz tisztító-, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak. Bevallom, ezt én sem tudtam volna így fejből visszaadni, kicsit puskáztam. Azonban mindez jól tükrözi, hogy kinek a fejében hogyan él a húsvét, mit is jelent számára, és egyáltalán, átadja-e gyermekének az ünnep fontosabb szokásait, vagy sem.

 

A húsvét napjainkban az egyik legfontosabb ünnep, Jézus feltámadásának és a tavasz eljövetelének ünnepe. Jézus a pénteki keresztre feszítése után, a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Országszerte húsvéthétfőn indulnak locsolkodni a gyerekek, és persze a hagyományt őrző felnőttek is.

pixabay

Szülői minta

Ha megkérdeznénk egy gyereket, hogy mit jelent számára a húsvét, nagy valószínűséggel az első tíz gondolat között szerepelne a nyuszi, tojás, csoki, pénz és locsolás fogalma. Ha egy felnőttet kérdeznénk ugyanerről, ott már nagy eltérések lehetnek. Leginkább két véglet rajzolódna ki:

  • egyrészt a hagyományt őrzők,
  • másrészt az ünnep rituáléit elutasítók.

Aki a hagyományt őrzi, az a felnőtt mer újra gyerek lenni, nyitott a szimbólumokra, és minden bizonnyal át is adja gyermekének a húsvét által közvetített értékeket, normákat. A gyermek nem arra kíváncsi, hogy mit mond a Biblia vagy éppen más szakértő. A gyerekek játszani szeretnek, és nagy izgalommal várják az ajándékokat. Ez így van jól, ha a szülő képes a gyermeke szellemi fejlettségével összhangban valami olyan többletet adni, amivel tudása és tapasztalati élménye bővül.

Tehát részben a gyermek igényét kell kielégíteni, részben játékos formában célszerű értéket közvetíteni.
Nem az a jó megoldás, ha minden az ajándékról szól, de ne felejtsük el, hogy mi magunk is vártuk a „nyuszit”. Még ha egy szülő nem is ért egyet, nem is tartja fontosnak önös célból a húsvétot, ne fossza meg gyermekét az élvezettől. Tudatosítsuk, hogy nincs olyan óvoda vagy iskola, ahol a gyermek ne találkozna a húsvét fogalmával, hiszen a hagyományőrzés mint cél ott rejlik minden tanrend sorai között. Lényegébentehát még ha úgy is gondolja, hogy ez csak a pénzlehúzásról szól – és külonben se egyen édességet a gyerek –, egy pillanatra higgadjon le, és gondolja végig, hogy ezzel több kárt okoz, mint hasznot. A felnőtt fejében másképpen jelenik meg a húsvét, mint egy gyerek fantáziájában, azaz ne várjuk el, hogy egy gyermek felnőtt fejjel gondolkodjon. Ne csináljunk belőlük felnőtteket! Az alapvető hagyományőrzés és játék fenntartása a gyermek személyiségfejlődését segíti elő, és hozzájárul ahhoz, hogyan értelmezze akár az ajándékozás elvont fogalmát, vagy kisebb korban az absztrakt gondolkodás alapjait. Itt jegyzem meg, hogy annak a szülőnek, akit erős ellenállás jellemez, nagy valószínűséggel negatív élménye van a húsvét ünnepével kapcsolatban, amit nem tudott feldolgozni. Így megrekedt, és szélsőségesen negatív érzéseket tart fenn és táplál, aminek a következménye az a „szöveg”, hogy ne csapjuk be a gyereket, nincs is nyuszi, vagy minek ajándékozni… Lássuk be, hogy a szülői minta (amelyet a szülő a saját szüleitől látott), a gyermekkori emlékek és maga a tapasztalat határozza meg, hogyan éljük meg felnőtt fejjel az ünnepet, és mennyire tartjuk fontosnak, hogy a saját gyermekeink megéljék és elsajátítsák a hagyomány által közvetített normákat. A család által közvetített érték átadása annyiban tud még bonyolódni, hogy nemcsak az anya, hanem az apa is behozza a saját élményeit a húsvétról, ami ha ellentétes a másikéval, még komoly párkapcsolati feszültség is ki tud alakulni. Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a húsvét egy gyerek szemével nem a vallásról szól, nem kell egyik egyházhoz sem tartozni ahhoz, hogy kövessünk bizonyos szokásokat. Tehát a húsvét egy család életében nem a vallásról kell hogy szóljon, szabad döntése kell hogy legyen mindenkinek, hogy beleötvözi-e a vallás hagyományait az ünnepbe, vagy sem, de semmiképpen nem kötelező velejárója. Megjegyzem, a gyermek felnőttkorában maga fogja eldönteni, hogy végül mit tart értéknek, legyen az vallás vagy húsvéti szokás.

A húsvéti szimbólumok nyomában

A tojás a termékenység ősi szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.

A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent, és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvednie, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és az olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Új tradíciók, húsvét helyett wellnesshétvége?

Ne lepődjünk meg, ha húsvéthétfőn hiába csöngetünk, mert nagyon gyakran az emberek szándékosan mennek el otthonról, hogy véletlenül se találja meg őket egy gyerek se. Egyébként a XXI. század új tradíciója nem más, mint a wellnesshétvége… a szállodaláncok nagy örömére. Az én ismeretségi körömben is trenddé vált az a szokás, miszerint „használjuk ki a hosszú hétvégét, utazzunk el a gyerekekkel…”. Az emberek alapvetően ösztönösen próbálják csökkenteni a belső feszültségüket: a munkahelyi stressz az első helyen áll, amelyre visszavezetjük a mindennapi stresszt, levertséget, kimerülést. A kiszakadás, akár az utazás, lényegében hasznos tud lenni, de hosszú távon az sem megoldás a stresszkezelésre. Pszichológusként az új kor divatjának tartom ezt a gondolkodásmódot, amelynek célja persze nem az ünnep szándékos leértékelése, hanem inkább egyfajta menekülés a hétköznapi rohanás elől. Ebben az értelmezésben a drága szállodák, megfizethetetlen szálláshelyek csak részben okolhatók, valójában a mi döntésünk, hogyan és kivel ünnepeljük a húsvét ünnepét.
Kellemes húsvéti ünnepet mindenkinek !

 

Makai Gábor

szakpszichológus

makaigabor.hu

Rovat: KiemeltLélekbúvárÜnnepek

Címkék: , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!