Hipoallergén tápszer vagy vegyes táplálkozás?

Míg az elmúlt évtizedben az allergénkerülés és ezzel összefüggésben a hozzátáplálás késleltetése volt a javaslat, mára már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a későbbi allergiás megbetegedések szempontjából nincs értelme az allergénkerülésnek, és a korai allergénmegismertetés tűnik a követendő útnak.

  • Az én gyerekem most 12 éves. Annak idején arra törekedtem, hogy hipoallergén tápszerrel etethessem minél tovább. Majdnem egyéves volt, mire adtam neki tejes vagy húsos ételeket. Most pedig meg vagyok rökönyödve, mikor látom, hogy a barátnőm már 4 hónapos korától zöldségekkel, lisztes ételekkel és csirkehússal eteti a gyermekét. Nem veszélyes ez az „összevissza” táplálás ilyen fiatal kortól kezdve?

– Vitathatatlan, hogy az újszülöttek és csecsemők számára az anyatej a tökéletes táplálék. Felmerül azonban a – szakmai és laikus körökben egyaránt vitákat kiváltó – kérdés, hogy mikor és milyen módon kezdődjék el a hozzátáplálás. Míg az elmúlt évtizedben az allergénkerülés és ezzel összefüggésben a hozzátáplálás késleltetése volt a javaslat, mára már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a későbbi allergiás megbetegedések szempontjából nincs értelme az allergénkerülésnek, és a korai allergénmegismertetés tűnik a követendő útnak. A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy minél korábban találkozik élelmiszer-eredetű allergénekkel egy csecsemő, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a későbbi években élelmiszer-allergia alakul ki nála.

Másként fogalmazva: felesleges és értelmetlen minden csecsemőnek hipoallergén tápszert adni, és engedni kell, hogy találkozzon a csecsemő szervezete minél korábban olyan allergénekkel, mint a tojás vagy a mogyoró!

Néhány éve születtek csak meg azok azok a tudományos eredmények, amik alapján gyökeresen megváltoztak a hozzátáplálás megkezdésének optimális idejéről vallott nézeteink.  2015-ben a „Learning Early about Peanut Allergy (LEAP)” vizsgálat keretében elemezték azt, hogy a mogyoró csecsemő étrendjébe való korai bevezetése hogyan befolyásolja az allergia szempontjából magas rizikójú csoportba (súlyos ekcémás és/vagy tojásallergiás) sorolt csecsemőknél a mogyoró-allergia kialakulását. A vizsgálat eredményei még szakmai körükben is meglepetést okoztak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mogyorónak a csecsemő étrendjébe való korai bevezetése kb. 80 %-kal csökkenti a mogyoróval szembeni allergia gyakoriságát a gyermekek 5 éves korára. 

Miről is van szó?

Minél korábban találkozik a csecsemő mogyoróval, annál kisebb az esélye annak, hogy a későbbiekben mogyoróallergiás legyen.

Az előbb említett LEAP-vizsgálat azonban nem vette górcső alá azt, hogy egyéb allergén élelmiszerek, így a tojás, a tehéntej, a szezám, a hal vagy a búza korai bevezetése hogyan befolyásolja az allergia-kockázatot. Erre később, az „Enquiring about Tolerance (EAT)” elnevezésű vizsgálat során keresték a választ, és 2016-ban láttak napvilágot az eredmények.

Az EAT-vizsgálat 1303 csecsemő étkezési szokásait próbálta azzal összefüggésbe hozni, hogy kisgyermekkorukra milyen gyakorisággal alakul ki náluk allergiás megbetegedés. Valamennyi gyermeket 3 hónapos koráig kizárólag anyatejjel tápláltak. Ezt követően a csecsemők egyik csoportja hat hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálásban részesült, míg a másik csoportba tartozóknál hat típusú allergént is tartalmazott a napi étrend; azaz ők naponta kaptak három teáskanál mogyoróvajat, egy kis tojást, két adag tehéntejből készült joghurtot (40-60 g), három teáskanál szezámpasztát, 25 g halat és két darab, búzalisztből sütött kekszet. Bár az anyák nem tartották be tökéletesen a napi hat allergénnel való táplálás valamennyi előírását, és esetenként elmaradt bizonyos allergének adagolása, a gyermekek három éves korára mégis mutatkozott különbség a gyermekek két csoportja között. Az élelmiszerallergiás megbetegedések gyakoribbak (7,1 %) voltak abban a csoportban, akik kizárólag anyatejes táplálásban részesültek hat hónapos korukig, míg ritkábban jelentkeztek (5,6 %) azoknál a gyermekeknél, akik már korán találkoztak az allergénekkel.

Kiszűrve azokat a gyermekeket, akik az anya bevallás alapján ténylegesen minden nap ettek az adott allergénből három hónapos korukat követően, még szembetűnőbb a különbség. A három hónapos korától tojást is evő hároméves gyermekek körében mindössze 1,4 % volt a tojásallergia gyakorisága, miközben az allergéntől védett, a tojással később találkozó társaiknál ugyanez az arány 5,5 % volt!

Hozzátáplálás 4-6 hónapos kortól

Ezek az eredmények alátámasztják azt, hogy az allergének minél korábban történő étrendbe való bevezetése óvhat a későbbi allergiáktól. Nem véletlen, hogy napjainkban a gyermekorvosok és védőnők is már a gyermek 4-6 hónapos korától kezdve javasolják a hozzátáplálás lépcsőzetes folyamatának a megkezdését.

Míg korábban például a búzaliszttel való találkozástól féltve óvták a gyermekeket, ma már 4-6 hónapos kortól észérvek alapján teszik ki őket ennek, annak érdekében, hogy a későbbiekben a cöliákiás megbetegedések gyakorisága csökkenjen. Nincs ez másként a tejtermékek, a halak, a tojás vagy a mogyoró esetében sem.

 

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész

Rovat: Egyen jól a gyerekKiemelt

Címkék: , , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!