“Nem nő ez a gyerek!” – Mi lehet a baj?

Minden szülő szívesen nézi, ahogyan gyermeke növekszik, amíg végül még őt is lehagyja magasságban. De mi a helyzet akkor, ha a gyerek nem a megfelelő ütemben nő? Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, gyermekgyógyásza szerint a probléma hátterében sokszor hormonális okok állnak!

 

Növekedés hormonbefolyásolással

Fotó: Pixabay

Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan hormonok, melyek közvetlenül hatnak a növekedésre, míg mások közvetetten, más hormonok aktiválásával, blokkolásával vagy éppen azok működésének támogatásával.
Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre. Ilyenek például:

  • TSH (thyreoidea stimuláló hormon)– ennek a hormonnak a feladata, hogy stimulálja a pajzsmirigyet. A nyak két oldalán elhelyezkedő szerv termelte hormonok közvetlen hatással vannak a növekedésre
  • ACTH (adrenokortikotrop hormon) –mellékvesékre van hatással, annak kortizol termelésére is. Kevesen tudják, hogy ezen anyagnak nem csak a stresszhez van köze, mivel, ha a szervezetben túl sok van belőle, az gyerekkorban a növekedés elmaradásával jár
  • LH (luteinizáló hormon) és FSH (folliculs stimuláló hormon)– ez a két hormon komoly befolyást gyakorol a nemi mirigyekre (gonad). Ezek a szervek nem csak a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és a szaporodás biztosításáért felelősek, de a pubertásban a kiugró növekedést is nekik köszönhetjük, így hormontermelésük elmaradása a növekedésre is hatással lehet.

Nehéz felismerni a bajt

Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. Ám ha a védőnő/gyerekorvos szerint is probléma lehet, úgy érdemes endokrinológushoz fordulni.

A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. Utóbbi esetben általában trauma áll a hátterében, ám az is lehet, hogy valamilyen más betegség idézte elő.

A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Ráadásul sok szülő kivár, mivel úgy érzik, csak egy kis elmaradásról van szó, amit majd behoz a gyerek.

Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban.

Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciájának kihasználására- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldása mindenképpen szakember segítségét igényel.

  • Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal.
  • Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma-rendellenességet ki kell zárni.
  • Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, ún provokációs vizsgálatok elvégzésére is.
  • Az orvos a növekedési adatokat szintén elkéri, hogy azokból megállapíthassa a gyerek növekedési görbéjét, mely szintén fontos adatokat tartalmaz a szakember számára.
  • Az adatok birtokában jellemzően gyógyszeres kezelés mellett dönt az endokrinológus, melynek alkalmazásával a növekedési ütem javítható, ám amennyiben más betegség váltotta ki a zavart, úgy az alapbetegség terápiája (is) szükséges a javuláshoz.

Budai Endokrinközpont

 

Rovat: Egészség - betegségKiemelt

Címkék: , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!