Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (2.)

Hogyan és mikor alakul ki a gyerekekben az önkontroll, az agresszív indulatok korlátozásának módozatai?

 Mi az az agresszió gyerekkorban?

Erről cikkünk 1. részében olvashatsz!

Lehetséges kordában tartani az indulatokat?

  • A hierarchia alapján

Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan tudunk úrrá lenni az indulatainkon. Az egyik ilyen felfogás szerint evolúciósan megéri, hogy – akár az állatvilágban is – az agresszió korlátozás alá kerüljön. Persze ezt megelőzi egy úgynevezett hierarchia harc, mely végén kialakul egy dominancia rendszer, amelyhez alkalmazkodnak az együttélés könnyebbé tételének érdekében. Így ebben a hierarchiában mindenki ismeri a helyét, hogy ki-kivel hogyan léphet interakcióba, kinek „hol a helye”. Agresszív viselkedést ezután a ranglétra alján levő egyedek nem tanúsíthatnak, csak az ő alattuk levők felé.

  • Társadalmilag elfogadott módon

Egy másik elmélet szerint a frusztráció okozta indulatot ha ártalmatlan módon ki tudja élni a személy, valamilyen társadalmilag elfogadható módon, akkor az átélt katarzison keresztül csökken a benne rejlő agresszió.

Így például ha az ovistárs megütése, vagy a szülőnek való visszakiabálás helyett a gyermek vagy felnőtt céltáblára lőhet, vagy bokszzsákot üthet, akkor a benne rejlő indulat csökkenni fog. Ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek, mégis mind a terapeuták, mind a laikus emberek előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.

  • Büntetéssel

Az indulatok korlátozására gyakran használt eszköz a büntetés. Ezzel azonban óvatosan kell bánni. Egyrészt nem minden esetben működik. Fontos, hogy teljesen következetesnek kell lenni, és a nem kívánt cselekedet után minél hamarabb kell megtörténnie a büntetésnek, továbbá az őt megbüntető személynek a gyermek számára fontosnak kell lennie, és azonosulnia kell vele. Másrészt a büntetés fordítva is elsülhet: korlátozó, fenyegető, agresszív nevelési stílus megerősíti, ezáltal fokozza az erőszakos viselkedés megjelenését. Sokkal hatékonyabb a nem agresszív, azaz a kívánt viselkedés megerősítése, jutalmazása. Így alternatívát kap a gyermek az agresszív aktus helyett. Sok esetben ez azzal jár, hogy az agresszorra kevesebb figyelmet szánnak egy konfliktushelyzetben, vagy egyenesen nem vesznek tudomást az erőszakos gyerekről, csak az együttműködés tanúsításakor.

  • A belátáson alapulva

Végül a kognitív kontroll, azaz az észre való hatás is eszköz lehet az indulatok kordában tartásához. Ehhez azonban egy bizonyos életkort el kell érni. Óvodáskorig, sőt, annak is inkább a második feléig csak kiegészítő eljárásként működik az elbeszélgetés, megmagyarázás, mivel a kisebb gyerekeket impulzusaik, mozgásuk irányítja, és az eszük csak később kapcsol be. Ennek ellenére fontos tudatosítani, hogy a helyzetben a másik személy mit érez, hogyan élheti meg a bántást, és hogy nem oldja meg a helyzetet az agresszió. Ám valódi érvényesülése ezeknek a gondolatoknak később bontakozik ki.

Mi szükséges az önkontrollhoz, viselkedéskontrollhoz?

A fenti elméleteknél láthattuk, hogy bizonyos érettség szükséges ahhoz, hogy gátlás alá kerüljön a tudattalanul indított agresszív cselekedet. Ehhez az érettséghez feltétlenül szükség van az önkontroll fejlődésére, illetve arra, hogy internalizálódjon, azaz belsővé, sajáttá váljon a korábban a szülőktől, társadalomtól érkező elvárás, értékrendszer.
Ezek kialakulása egy folyamat, melyhez egyrészt szükséges, hogy az énközpontú, azaz egocentrikus gondolkodásmód egyre jobban átforduljon a külvilág felé. Emellett hosszú évek alatt fejlődik ki a valódi empátia, mely képességgel a másik személy helyzetébe, érzéseibe tud belehelyezkedni. Ez a kettő feltétlenül fontos ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodjon a gyermek azon, hogy miért NEM érdemes az agressziót választania.

Emellett Maccoby négyfelé gátló funkciót fogalmazott meg, mely nélkül az önkontroll nem tud működni.

  1. Az első a mozgások gátlása, hiszen kisgyerekeknél megfigyelhetjük, hogy inkább új tevékenységbe kezdenek, mint a más folyamatban levő mozgást abba hagynák. Ekkor még nem fogják tudni leállítani az elkezdett cselekedetet, nincs meg bennük a gátló funkció.
  2. Másodjára érzelmeik gátlása sem kifejlett még. Nem képesek még az érzés intenzitását, erősségét irányítani, így az átélt frusztráció élménye egy az egyben irányítja még viselkedésüket.
  3. Harmadjára a következtetések gátlása is gyengén működik, vagyis válaszaik, reakcióik gyorsak, és híján vannak az átgondolásnak. Így ismét azt tapasztalhatjuk, hogy kezük előbb jár, mint hogy egyéb megoldást keresnének, hiszen nem gondolkodnak még, főleg hirtelen helyzetben.
  4. Végül a választások gátlása is szükséges az önkontroll elsajátításához, vagyis egy összetettebb, nagyobb képet, vagy a távoli jövőt is érdemes figyelembe venni egy könnyen megszerezhető, előttük levő megoldással szemben.

Mind a négy komponens az óvodáskor során kezd kialakulni, megszilárdulni. Így azt mondhatjuk, hogy 5-6 éves korra jutnak el arra az érettségi szintre, hogy a fenti négy gátlófunkció kialakulásával képesek legyenek viselkedésük kontrollálására, így az agresszió legátlására, mások megértésére, és önmagukon kívül való gondolkodásra.

 

Standovár Sára
pszichológus,
interaktív gyermekterapeuta

Rovat: KiemeltLélekbúvár

Címkék: , , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!