Hogyan NE neveljünk teljesítményszorongó gyermeket?

„Remélem, sikerül jól megírnod a holnapi dolgozatot, KÜLÖNBEN nem fognak felvenni a gimnáziumba.”„Tanulj, KÜLÖNBEN nem viszed semmire!”

Az ilyen és ehhez hasonló szülői intelmek az egyébként is szorongásra hajlamos gyermekeknél hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához. Egyik 17 éves kliensem félelmei okaként pont ezt fogalmazta meg: „Szüleim gyakran úgy kommunikáltak velem, hogy »csináld meg, különben…«” – és számára ez azt az üzenetet közvetítette, hogy fenyegetett helyzetben van.

Veszélyhelyzetben

A teljesítményszorongó a megmérettetési helyzeteket veszélyként éli meg, ami aktivizálja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj!” üzemmódját – azaz szerencsés esetben szembenéz a „veszéllyel”, és megpróbálja leküzdeni a szorongását, rosszabb esetben az elkerülést választja, például a dolgozatírás napján inkább hiányzik a suliból, vagy feleléskor az egyest kéri, holott felkészült, de nem meri megmutatni tudását.

„Egy kis fellépés előtti lámpaláz még segíteni is szokott” – vallja sok színész, és valóban, az egészséges mértékű szorongás serkentően is hathat, hiszen mindenkiben ott rejlik az elismerés, a siker utáni vágy, az elért eredmény öröme és a kudarctól való félelem triásza. Gondot az arányok eltolódása jelenthet, amikor a kudarctól való félelem túlságosan felerősödik, és a gyermek számára a feladat már nem kihívást, a siker lehetőségét, hanem egy esetleges kudarc bekövetkeztét jelenti, amit el szeretne kerülni. Ilyen esetekben a szorongás olyan szintet érhet el, ami már negatívan hat a teljesítményre.

Teljesítményszorongás az iskolában

Ez az egyik leggyakoribb magatartászavar az iskolában – a gyermek képességeihez mérten alulteljesít, képtelennek érzi magát arra, hogy feladatait megfelelően elvégezze. Bármilyen számonkérés – felelés vagy dolgozat – közeledtével kétségbeesik, belső nyugtalanság tölti el, viselkedésében a szorongás pszichés és vegetatív jegyei egyaránt megfigyelhetők (szemkontaktus kerülése, görnyedt testtartás, halk beszéd, szűkszavúság, izzadás, heves szívdobogás). A kudarcok elkerülésére törekszik, a siker alig foglalkoztatja. Ennek következménye lehet, hogy a megküzdést igénylő helyzetekben gyakran nem megfelelően reagál, helyzetmegoldási készsége megbénul. Konfliktusai aktív megoldása helyett hajlamos azok elkerülésére, illetve pszichoszomatikus tünetképzésre (gyakran jelentkező hasfájás, fejfájás a számára kihívást jelentő helyzetekkel szembesülve), emellett bizonytalanság, aggodalmaskodás, önértékelésének csökkenése jellemzi, könnyebben elfárad. A túl magasra helyezett célok a megfelelési képtelenség érzéséhez, a sikerélmény hiányához, hosszú távon pedig depresszív jegyek (reménytelenség, tartósan rossz hangulat, önbizalomhiány) kialakulásához vezethetnek.

Mikor gyanakodjunk?

Mi jelzi azt, hogy gyermekünk szorong a különféle iskolai megmérettetéseknél?

  • Az egyik legfontosabb jel lehet, ha otthon még tökéletesen felmondja az anyagot, de másnap nem sikerül ugyanezt a teljesítményt nyújtania az iskolában, és sorozatosan rosszabb érdemjegyeket kap, mint amit a tudása alapján várnánk.
  • Reggelente, iskolába menetel előtt gyakran has- és fejfájásra panaszkodik, de hétvégén és iskolai szünetek idején nem számol be hasonló tünetekről.
  • Dolgozat és felelés előtti este nagyon nehezen alszik el.
  • Leblokkol, és nem tud megszólalni ilyen helyzetben.
  • Izzad a tenyere (gyakran a dolgozat papírja is nedves lesz), hasgörcs gyötri, rágja a körmét, nagyokat sóhajtozik.
  • Esetleg különféle szorongáskeltő gondolatokról számol be: pl. „Mindent elfelejtettem”, „Semmi nem jut eszembe”, „Nem fog sikerülni”.

A teljesítményszorongás lehetséges okai

  • Kialakulásában mind temperamentumbeli sajátosságok (pl. szorongó alaptermészet), mind környezeti tényezők (pl. magas szülői elvárások, feltételhez kötött szeretet) szerepet játszhatnak.
  • Az ilyen gyerekeknél elsődlegesebb a kudarctól való félelem, mint a tudásvágy, az ismeretszerzés motivációja – sokszor nem önmaguknak, hanem mások (elsősorban a szülők) elvárásainak szeretnének megfelelni. Nagyon sok köztük a kórosan maximalista – számukra csak a tökéletes teljesítmény fogadható el az élet szinte minden területén, a hibázás kizárt.
  • A szülők magas elvárásai szintén hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához – de sokszor az is elegendő, ha több generáción átívelő értelmiségi családból származik a gyermek, ahol a diploma megszerzése kimondatlanul ugyan, de alapelvárás.
  • A szülő nemritkán saját beteljesületlen vágyait szeretné megvalósítani gyermeke révén, s annak kudarcait sajátjaként kezeli. Nemtetszését ilyenkor akár nyíltan (pl. szeretetmegvonással), akár rejtetten, implicit módon is közvetítheti. Romboló hatású lehet az úgynevezett feltételhez kötött szeretet: „Akkor leszek kedves és odaadó, ha jól teljesítesz” rejtett szülői attitűd közvetítése is. Ilyenkor a szeretetmegvonás büntetési módként jelenik meg, és a gyermekben kialakíthatja azt az érzést, hogy ha rosszul teljesít, nem lesz szerethető mások számára.
  • A szülőket gyakran merev nevelési attitűd jellemzi, ahol a szigorú elvárások mellett hiányzik a dicséret, mivel a jó teljesítményt természetesnek tartják, ezzel is növelve a gyermek saját tudásával kapcsolatos szorongását.
  • A teljesítményszorongást a gyermek korábbi negatív tapasztalatai (pl. leblokkolt a felelésnél, kinevették, mert valami helytelent mondott) is indukálhatják vagy súlyosbíthatják. A tanulási zavarok fennállása is fokozhatja a szorongást. Szorongásra hajlamos gyermekeknél a nem megfelelő tanári hozzáállás (pl. hideg-kontrolláló attitűd) is hozzájárulhat a teljesítményszorongás kialakulásához.

Mit tehetünk a teljesítményszorongás csökkentése érdekében?

Szülőként

  • Fontos, hogy nyitottak legyünk gyermekünk problémájára, empatikusan hallgassuk meg, és biztosítsuk támogatásunkról ezekben a számára nehéz helyzetekben.
  • Fogadjuk el, ha szorongása miatt átmenetileg gyengébb jegyeket hoz, mint azt tudása indokolná. A próbálkozást értékeljük, ne a teljesítményt! Romboló kritika helyett adjunk biztató visszajelzést. Kutatások is bizonyítják: ha a szülő a teljesítmény helyett a hozzáállást, a ráfordítást értékeli, gyermeke sikeresebb lesz azon társaihoz képest, akiket csak a teljesítményük alapján minősítenek.
  • A humor, a játék, az engedékenység mind-mind feszültségoldó hatású lehet a szorongásra hajlamos gyerekeknél.
  • Sokat segíthet a „hibázni lehet, sőt érdemes is, mivel ebből tanulunk a legtöbbet”, és „mindig van második esély” attitűd is. Cél, hogy előbb-utóbb felismerje: fontos ugyan az iskolai teljesítmény, de nem annyira, hogy magunknak ártsunk vele. Mindennél fontosabb a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés, mivel ennek talaján könnyebben veszi a későbbi akadályokat.

Tanárként

  • Sok-sok biztatás, jó kapcsolat kialakítása, gyakori pozitív visszajelzés és személyre szabott számonkérés, a teljesítmény helyett a befektetett munka értékelése sokat segíthet. Fontos, hogy a tanár biztonságos légkört tudjon kialakítani, ahol a gyermek elfogadása önmagáért, nem a teljesítményéért történik.
  • Az első tanévekben a tanító néni személyisége a legmeghatározóbb tényező, amely a későbbiekben befolyásolhatja a tanuláshoz és az iskolához fűződő motivációt. Ezért is nagyon fontos, hogy – ha van rá lehetőségünk – alapos gondossággal válasszunk a gyermekünk személyiségéhez illeszkedő tanító nénit.

Németh Laura
klinikai szakpszichológus

A cikk teljes terjedelmében a Mindennapi Pszichológia 2015. 4. számában olvasható.

 

Rovat: KiemeltLélekbúvár

Címkék: , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!