A magánélet határai és határtalansága – Közösségi portálokon való jelenlétünk hatásai

A szélessávú internet, az okostelefonok, tabletek és laptopok világában élünk. A hely, ahol nincs wifi, már komfortzónán kívülinek számít. Blogolunk, üzenetet küldünk, fotókat posztolunk, tetszést nyilvánítunk, kommentálunk. Mint mindennek, ennek is vannak jogi vonatkozásai.

A közösségi portálokon közzétett adataink, megjegyzéseink, lájkjaink alapján könnyen kiolvasható kapcsolatrendszerünk, érdeklődési körünk, bárki könnyen képet kaphat rólunk, szokásainkról. Ez nem biztos, hogy mindig jó. Ahhoz, hogy kellő felelősséggel, tudatossággal használjuk a közösségi média (kétségtelen) előnyeit, ismerni kell azt is, milyen, akár nem várt hatással lehet a közösségi média az életünkre. Például a munkánkra, vagy akár a gyermekeinkre.

Vajon jogi szempontból milyen vonatkozásai vannak az internetes aktivitásunknak?

Gondolt-e már például arra, hogy azok az adatok, amelyeket a közösségi portálokon megoszt magáról, befolyással lehetnek a munkájára? Vagy eszébe jutott-e, hogy ha gyermekéről képeket tesz közzé az interneten, annak milyen veszélyei lehetnek?

1. Fotók közzététele

A rólunk készült fotó vagy videó ugyanolyan személyes adatnak minősül, mint a személyigazolványunkba bejegyzett adataink, hiszen ezek a személyiségünk lenyomatát jelentik. Saját döntésünk, hogy adatainkat milyen mértékben hozzuk nyilvánosságra. Eldönthetjük, hogy közzéteszünk-e magunkról egy fotót, vagy más valakinek engedélyt adunk-e erre.

  • Természetesen mások ugyanígy jogosultak védeni saját személyiségi jogaikat. Ha társaságban fotók készülnek, melyeket szeretnénk a közösségi portálon megosztani, ne felejtsük el a fotón szereplő társaink beleegyezését kérni ehhez. Önmagában az, hogy ismerősünk a közös program során velünk együtt pózolt a fényképezőgép lencséje előtt, még nem jelenti azt, hogy a fotónak egy közösségi oldalon való megosztásához is hozzájárulását adta. És természetesen az sem mindegy, hogy milyen komment kíséretében tesszük közzé a képet. Lehet, hogy a fotó félreérthető, vagy előnytelen helyzetben ábrázol valakit, vagy esetleg a hozzáfűzött megjegyzéssel kínos helyzetbe hozzuk. Az ilyesmit mindenki kerülni szeretné, jó tehát, ha mindig körültekintően járunk el saját és ismerőseink fényképeinek közzététele esetén.
  • Gyermekeink személyiségi jogainak védelmére pedig, ha lehet, még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen ők ilyen szempontból is teljesen a szülőtől függenek.

A szülőnek egyrészt védenie kell a gyermeket (személyiségi jogait) másrészt az ő felelőssége a gyermek erkölcsi fejlődését is megfelelően biztosítani, és ebbe ma már az is beletartozik, hogy mérlegelje a szülő, hogy a gyermeknek az internetes portálokon való jelenléte vajon milyen hatással van a fejlődésére.

– A (szülői felügyeletet gyakorló) szülő jogosult dönteni arról, hogy a gyermekről készített felvételeket ki ismerheti meg, ki férhet hozzá. Ez egyben azt is jelenti, hogy még a nagyszülő sem teheti ki a gyermek fotóját a Facebook-ra, ha azt a szülő ellenzi. Egy fotó vagy videó közösségi oldalon való közzététele nyilvánosságra hozatalnak minősül, amely a gyermek (illetve a gyermek 14. életéve betöltését megelőzően a törvényes képviselője) hozzájárulása nélkül ugyanis a személyiségi jogainak a megsértését jelenti.

Felelős szülőként érdemes átgondolni, milyen adatokat teszünk közzé gyermekeinkről. A gyerek születési helyének, idejének, teljes nevének, lakóhelyének, iskolájának, óvodájának közzététele szükségtelen, és veszélyeket is rejt magában.

– Nem szabad elfelejteni, hogy ami ma kedvesnek és aranyosnak tűnik, később kellemetlen lehet a felcseperedő gyermek számára, és bizony az internet nem felejt…

2. Munkavállalóként a közösségi oldalakon

A Munka törvénykönyve előírásai, amelyek a közösségi médiában kinyilvánított vélemények esetében is irányadóak:

• A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
• A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
• A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.
A munkáltató felelősségre vonhatja dolgozóját, ha kijelentése, magatartása alkalmas volt a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére. Ilyenkor a munkáltató szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, súlyosabb esetben elbocsátást alkalmazhat szankcióként.

Egyes becslések szerint a munkavállalók többsége naponta többször ellenőrzi Facebook fiókját. Erre az okostelefonok elterjedésével akkor is lehetőségük van, ha egyébként a cégnél az a politika, hogy nem lehet magáncélra használni az internetet, és esetleg le is vannak tiltva a közösségi oldalak.

Felmerül a kérdés, vajon korlátozhatja-e a munkáltató a munkavállalóknak a közösségi oldalakon való jelenlétét? Igen, megteheti, hogy előír bizonyos világosan megfogalmazott, egyértelmű szabályokat, pl. közösségi média szabályzatot vagy etikai kódexet tesz közzé, amelynek célja, hogy tudatosítsa a dolgozókban, hogy a közösségi média oldalakon kifejtett véleményük befolyással lehet munkáltatójuk megítélésére. A munkáltató által e szabályzatokban támasztott elvárásokat minden dolgozónak be kell tartania.

Jó, ha tudjuk: bár mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, ez a jog nem korlátlan. A munkavállaló egy-egy megnyilvánulása, egy rosszul elhelyezett lájk, komment, vagy sértő tartalom rossz fényt vethet az illető személy munkáltatójára, rombolhatja egy brand vagy márka elismertségét, jó hírnevét – így az ilyen magatartásnak komoly következményei is lehetnek. Kiváltképp, ha az adatlapon a munkavállaló feltüntette, hogy melyik cégnél dolgozik, így ugyanis a dolgozó magatartását egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a vállalattal.

Ahogy a Munka törvénykönyve (Mt.) előírja, a munkavállalónak munkaidőben és azon kívül is tekintettel kell lennie munkáltatójának jogos gazdasági érdekeire. Nyilván ez a kérdés egyes munkakörök betöltése esetén hangsúlyosabb, más esetben kevésbé, összefoglalóan azonban azt lehet mondani, hogy a közösségi portálok használata során ügyelni kell arra, hogy nézeteink, véleményeink, értékítéletünk, a nyilvánosság számára megismerhető életmódunk ne vessen rossz fényt a minket alkalmazó cégre, és emellett arra is, hogy ne sérülhessen meg a vállalatok nagy részénél fontos elvárásnak számító titoktartási kötelezettség sem.

Noha cikkünkben csak két fontosabb témakört ragadtunk ki, jól látható, hogy az internethasználat – számos előnye mellett – buktatókat is rejt magában. Érdemes tehát tudatos lépéseket tenni adataink, különösen gyermekeink adatainak védelme, valamint a közösségi oldalak felelős és biztonságos használata érdekében.

Cikkünk tájékoztató jellegű, a teljesség igénye nélkül készült. Amennyiben további kérdései lennének, keresse fel a www.ugyvedmediator.hu weboldalt, vagy hívja a következő telefonszámot: +36 30 98 97 662.

Dr. Frei Anita

ügyvéd, mediátor

Rovat: Apa + AnyaKiemeltMunka és gyerek

Címkék: , , , , , , ,

A szerzőről

Kommentelés lezárva.


A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése,
és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!